konyak

Pencroft Tivald: Másolat - Reserve exception style bottle

Előkészületben

A konyak története, 17-21. század; A konyakszőlő; A konyak előállítása; A konyakgyártók bemutatása; Konyakmárkák, termékek; A konyak kóstolása; A konyakpiac szerkezete; Kiállítások, versenyek; Ajánlott konyakirodalom; Konyak szakszótár

Château de Beaulon

2009.06.28. 16:25 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: fins bois single cru single vineyard single distillery single estate château de beaulon pineau

A konyakház nevét adó kastélyt 1480-ban építtette a de Vinsons család XI. Lajos (1461-1483) uralkodása alatt. A kastély 1510-ben került a de Beaulon család birtokába és azóta viseli ezt a nevet.

 
A 17. században de Nesmond, Beaulon ura, Bayeux püspöke és XIV Lajos (1643-1715) tanácsadója a kastélyt a bordeaux-i püspök fennhatósága alá helyezte. A püspököknek ezután a meghatározó hatásuk lett az itteni szőlőtermesztésre.
 
A sauternes-i borok amatőr kedvelőiként elhatározták, hogy ugyanolyan telt és jó minőségű borokat fognak ők is gyártani a saját birtokukon. Ennek érdekében először sémillon és sauvignon szőlőfajtákat telepítettek be a meglévő fajták mellé a birtokra, majd cabernet franc és cabernet sauvignon fajtákkal tették teljessé a medoc hatást. A bordeaux-i befolyás alapvető fontosságúnak bizonyult a Pineau des Charentes (likőrbor) termelésében, és a századok folyamán a Château de Beaulon likőrborát a versenytársak termékeitől megkülönböztető eleganciának a védjegyévé vált.
 
1965-ben Christian Thomas vásárolta meg a kastélyt, és családi vállalkozásban működteti a borászatot azóta is. A történelmi örökség megőrzése érdekében a kastélyt műemlékké nyilváníttatta, amely címet 1987-ben nyerték el.
 
Az épület restaurálásával egyidőben különleges figyelmet szentelt a szőlészet fejlesztésének és kibővítésének is. A Château de Beaulon 90 hektáros szőlészetet üzemeltet. 9 szőlőfajtát használnak, ami alapvetően megkülönbözteti őket a többi konyakgyártótól. A modern trendekkel szemben hűségesek maradtak a régió hagyományos 16. századi fajtáihoz: folle blanche, colombard, ugni blanc és montils a konyakhoz; sémillon és sauvignon blanc a fehér likőrborhoz; cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot a vörös likőrborhoz.
 

A Château de Beaulon konyakjai és likőrborai Christian Thomas több mint 40 éve tartó szigorú és elkötelezett irányítása alatt a kivételes minőség jelképeivé váltak, úgy Franciaországban, mint külföldön.

 

Château de Beaulon: 7 Years Old

2009.06.28. 13:19 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: vs folle blanche fins bois single cru single estate egyrégiós egybirtokos château de beaulon concours mondial de bruxelles olympiades du vin

A 7 Years Old az 1600-as években alapított Château de Beaulon konyakház bevezető terméke. Fogyasztható tonikkal elkeverve vagy tisztán, jégkockával.

Gyártás
- Régió (Cru): Fins Bois
- Szőlőfajta: folle blanche
- Szőlőtermelő: Château de Beaulon
- Szüret éve: na.
- Lepárló: Château de Beaulon
- Érlelő: Château de Beaulon
- Hordó típusa: na.
- Átlagos érlelési idő: 7 év
- Érlelési kategória: VS
- Palackozó: Château de Beaulon
 
Termékjellemzők
- Alkoholtartalom: 40%
- Szín: borostyán, meleg arany jegyekkel
- Illat: kifejezett folle blanche illat, virágok, muskátli, cukrozott narancs
- Íz: nagyon gyümölcsös, mazsola, tökéletesen kiegyensúlyozott, lekerekedett.
 
Különleges jellemzők
- Egyrégiós: igen
- Egybirtokos: igen
- Egyhordós: nem
- Eredeti hordós erősség: nem
- Vintage: nem
- Tripla S: nem
 
Csomagolás
- Űrtartalom: 70 cl
- Palack típusa: egyedi
- Palack anyaga: üveg
- Palack/karton: 12
- Díszdoboz: papírdoboz
 
Elnyert díjak
Concours Mondial de Bruxelles, 2001: ezüstérem

Olympiades du Vin, Vinexpo Bordeaux, 2001: ezüst trófea

 

François Voyer: Terres de Grande Champagne

2009.06.28. 13:10 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: vs grande champagne single cru single estate françois voyer egyrégiós egybirtokos cognaçaise

A Terres de Grande Champagne az 1795-ben alapított François Voyer konyakház bevezető terméke. Fiatal, tüzes konyak, amely csodálatos, egészen a torokig hátraívelő melegséget alakít ki a szájban, és nem hagy maga után nyers érzést. Fogyasztása étkezés után, vagy pedig előitalként tonikkal vagy gyümölcslével elkeverve, jégkockával ajánlott.

Gyártás
- Régió (Cru): Grande Champagne
- Szőlőfajta: n.a.
- Szőlőtermelő: François Voyer
- Szüret éve: n.a.
- Lepárló: François Voyer
- Érlelő: François Voyer
- Hordó típusa: Limousin
- Átlagos érlelési idő: 5 év
- Érlelési kategória: VS
- Palackozó: François Voyer
 
Termékjellemzők
- Alkoholtartalom: 40%
- Szín: rezes arany
- Illat: lágy, kifinomult, virágos aromák, enyhe violajegyekkel
- Íz: virágos íz tölgyfás jegyekkel
- Lecsengés: hosszú, már-már édes tölgyfás lecsengés
 
Különleges jellemzők
- Egyrégiós: igen
- Egybirtokos: igen
- Egyhordós: nem
- Eredeti hordós erősség: nem
- Vintage: nem
- Tripla S: nem
 
Csomagolás
- Űrtartalom: 70 cl
- Palack típusa: Cognaçaise
- Palack anyaga: üveg
- Palack/karton: 12

- Díszdoboz: nincs

ABK6

2009.06.28. 11:51 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: kreml abk6 francis abécassis leyrat

A Domaine de Chez Maillard már több mint 200 éve foglalkozik konyakkészítéssel. A környéket, ahol ez a birtok elhelyezkedik, régebben „Champagne de Blanzac”-nak nevezték, utalva ezzel a Champagne-területekéhez hasonló meszes talajra, amely kiválóan alkalmas konyakkészítéshez való borok termelésére.

A birtok generációkon keresztül a Leyrat-család tulajdonában volt. A Leyrat konyakokat a mai napig megtalálhatjuk számos csúcskategóriás francia étteremben, illetve a moszkvai Kreml konyaklistáján is.
 
A 90-es évek közepén a birtokot Francis Abécassis vásárolta meg, aki az új generációs konyakkészítő üzletemberek közé tartozik. Jelenleg több mint 250 hektár területtel rendelkezik a konyakrégióban, valamint 3 millió palacknyi konyakkészlettel, amelynek átlagos érlelési ideje 15 év.
 
A cég legegyedibb termékcsoportja az ABK6, amelynek neve a tulajdonoséból (Abécassis = ABK6) származik. A legtöbb más konyakkal ellentétben az ABK6 konyakok egybirtokos (single estate) konyakok. A cég tartja kezében a teljes gyártási folyamatot a szőlőtermesztéstől a lepárláson át az érlelésig, a keverésig és a palackozásig.
 
Az ABK6 számos nemzetközi versenyen ért már el sikereket gazdag ízével és aromájával, illetve modern és innovatív csomagolásával. Miközben a konyakpiacot az örökségre és a hagyományokra alapozó cégek uralják, az ABK6 új kategóriát hozott létre az egybirtokos konyakokra jellemző egyediség és minőség, valamint a modern megjelenés ötvözésével.
 

Az ABK6 palackok világos, leegyszerűsített formája modern és provokatív, tükrözi a konyakfogyasztók megváltozott igényeit. A célcsoportba a státusz iránt fogékony városi fiatalok tartoznak. Az ABK6 ma az egyetlen igazán modern konyak a piacon. Ugyanolyan sokoldalú és jól keverhető, mint a vodka, és azoknak a fogyasztóknak készült, akik a vodkához képest testesebb és gazdagabb ízvilágú italt keresnek.

 

A konyak története, 3-16. század

2008.11.23. 18:16 | Pencroft Tivald | 5 komment

Címkék: bordeaux cognac loire la rochelle vikingek akvitániai eleonóra földnélküli jános király nagy károly király probus császár x. guillaume herceg

Charente termékeny tája már a 3. században arra ösztönözte a keltákat, hogy szőlőt telepítsenek a vidéken. Az első szőlőültetvényeket a La Rochelle-től a szárazföld belseje felé eső területen telepítették. A tenger közelsége és a régió számos folyója által biztosított jó szállítási feltételek La Rochelle-t, a terület fővárosát, de a Charente-folyó mellett fekvő Cognac városát is, már a korai időkben nemzetközi kereskedelmi központokká tették. A rómaiakat a virágzó tengerisó-kereskedelem vonzotta ide. A terület számos sóútvonal kiindulópontja volt, ahonnan a tengervíz lepárlása révén nyert „fehér aranyat” Európa minden részébe exportálták. Ezen a területen akkoriban Aunis, Saintonge és Angoumois provinciák terültek el. Probus római császár, aki i.sz. 276-282 között uralkodott, egész Galliára kiterjesztette a borászatok létesítésére és a bor előállítására vonatkozó jogot.

Nagy Károly idejében (768-814), aki a bortermelést kifejezetten támogatta, a régió feltörekvő területnek számított. Az igazi terjeszkedés a 11. században indult meg, amikor az észak-európai országokba tartó sószállító hajók helyi borokat is elkezdtek szállítani. A helyi kereskedők kiterjedt kapcsolatokat építettek ki a dániai viking királysággal, Skóciával, az andalúziai mórokkal, bort szállítottak az ír kolostorokba, és a brabanti (mai Belgium) hercegi udvarba.

Ekkor borászatok jöttek létre a tengerparttól távolabb eső területeken is, különösen a Charente-folyó mentén. A Poitou-dinasztiába tartozó X. Guillaume akvitániai herceg (1127-1137) egy nagy borászatot alapított a környéken „Vignoble de Poitou” néven. Bár a hercegség központja Bordeauxban volt, a herceg jobban kedvelte a Charente-folyó torkolatánál fekvő La Rochelle-t. A város kikötőjét kibővítette, és Nyugat-Franciaország legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlesztette. A gazdasági siker sok betelepülőt vonzott ide, köztük a borászatban járatos szakembereket is, akiknek köszönhetően a helyi borok hamarosan erős konkurenciát támasztottak Franciaország egyéb borrégióinak, illetve a rajnai és moseli boroknak is. A helyi borok sikere a Poitou borászat Saintonge és Angoumois régiókba történő átterjeszkedéséhez vezetett.

X. Guillaume lánya és örököse, Akvitániai Eleonóra első házassága VII. Lajos (1137-1180) francia királlyal, illetve második házassága a későbbi II. Henrik angol királlyal (1154-1189) új üzleti lehetőségeket nyitottak meg a régióbeli borkereskedők előtt. Anyjához és nagyapjához hasonlóan Akvitániai Eleonóra fia és örököse, I. Oroszlánszívű Richárd (1189-1199) is a hercegség északi területeit részesítette előnyben. Halála után öccse, Földnélküli János király (1199-1216) privilégiumokat adott Cognac városának, amelyeket a helyi borkereskedők ügyesen ki is használtak. 

Bordeaux először csak 1224-ben tudott kijutni boraival az angliai piacokra, miután hűségesküt tett az angol király mellett. La Rochelle és hátországa azonban hagyta, hogy a franciák meghódítsák, és a francia királyság részévé vált. Még ugyanebben az évben be is mutatták a mai konyakrégióban termelt borokat a francia királynak. A bortermelők számára azonban ez a politikai döntés hosszú távon végzetesnek bizonyult: az angol csapatok rendszeresen elpusztították az ekkor már a francia királyság délnyugati határtartományának számító területet. Eközben az angol fennhatóság alatt álló szomszédos Bordeauxban megkezdődött a megállíthatatlan felemelkedés a borok csúcskategóriájába. A francia királyságon belüli konkurrensek sem tétlenkedtek: a Loire-völgy borait gyorsabban el lehetett szállítani a francia királyi udvarba, ami ebben az időben – amikor a pincehigiénia és a borok eltarthatósága még messze elmaradt a maitól – azt jelentette, hogy az ottani borok nagyobb valószínűséggel voltak ihatók a királyi udvarba történő megérkezésükkor.

Többszáz nehéz esztendő következett, amely alatt Charente borai teljesen a feledés homályába merültek. A szőlőültetvényeket kiirtották, a helyükön a Grande és Petite Champagne területeken búzát kezdtek termeszteni, a mai Borderies, Bois ordinaires, Bons Bois és Fins Bois termőterületekre pedig erdőket ültettek; innen származik a területek neve is (champ=mező, bois=erdő). A bortermelés viszont – bár háttérbe szorulva és lényegesen szerényebb méretekben – továbbra is fennmaradt.

Az üvegcímke értelmezése

2008.11.21. 07:23 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: vintage vs vsop fine xo blend single malt fine champagne napoléon single cru single vineyard assemblage estate bottled single distillery hors d’âge brut de fûts réserve single estate triple s

Érlelési jelölések

A fogyasztás céljára történő értékesítéshez a konyakot legalább két évig tölgyfa hordóban kell érlelni. A két évet a lepárlási időszak végétől számítják, azaz a szüretet követő év április 1-jétől. Ezt a kétéves időtartamot „Compte 2”-nek nevezik. Ha üvegbe került, a konyak – a borral ellentétben – már nem fejlődik tovább, vagyis örökké ugyanolyan idős marad.

A konyakcímkéken használt jelölések a keverékben lévő legfiatalabb eau-de-vie érlelési időtartamán alapulnak. A legelterjedtebben alkalmazott jelölések az alábbiak:

V.S. (Very Special) vagy *** (3 csillag)... Compte 2: olyan konyakok, amelyekben a legfiatalabb eau-de-vie legalább két éves.
V.S.O.P. (Very Superior Old Pale), Réserve... Compte 4: olyan konyakok, amelyekben a legfiatalabb eau-de-vie legalább négy éves.
Napoléon, X.O. (Extra Old), Hors d'âge... Compte 6: olyan konyakok, amelyekben a legfiatalabb eau-de-vie legalább hat éves.

Az alábbi példa egy keverékben található legfiatalabb, 2005-ben szüretelt szőlőből készített eau-de-vie minimális kötelező tölgyfahordós érlelési idejét mutatja.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

• A „Compte 00” a szüretet követő lepárlási időszakot jelöli, amely a következő év március 31-ig tart.
• Az érlelési compte minden év április 1-jével eggyel növekszik.

Egyéb érlelési jelölések

A konyakgyártók üzleti megfontolásokból gyakran egyéb megjelöléseket alkalmaznak, hogy terméküket a konkurenciától megkülönböztessék. Ezek közül néhányat – az adott jelölésre vonatkozó minimális érlelési idő szerint csoportosítva – az alábbiakban foglaltam össze:

• 2 év: Sélection, de Luxe, V.S.S.
• 3 év: Cuvée Supérieure, Grand Sélection
• 4 év: V.O. (Very Old), Vieux, V.V.S., V.S.O., V.O.P., Rare
• 5 év: V.V.S.O.P., Grande Réserve, Private Réserve
• 6 év: Extra, V.X.O., Cordon Bleu, Impérial, Royal, Vieille Réserve, Très Vieux, Vérénable, Famille, Heritage, X.L., Paradis, az “or” (arany) szót tartalmazó kapcsolatok, pl. Age d’or
• Évjárathoz köthető (vintage) konyakok: Millésime

A jelzések közvetett módon utalnak a konyak minőségére és árára is: minél idősebb a konyak, általában annál jobb a minősége, és ezzel párhuzamosan annál magasabb az ára is.

A konyakkeverő mesterek általában olyan eau-de-vie-ket használnak, amelyek sokkal öregebbek, mint a keverékükkel szembeni minimumkövetelmény. Valójában a legtekintélyesebb konyakokat akár évtizedekig is érlelhetik tölgyfa hordókban, mielőtt bemutatnák őket a közönségnek.

Konyakok keverés, termőterület, gyártó, évjárat és hordó szerint

A konyakot a nagy konyakházak általában különbörő korú, különböző termőterületről (cru) és különböző lepárlóktól származó eau-de-vie-k keverésével készítik, ezeket "assemblage"-nak (blend) nevezik. Az eljárás célja, hogy az adott konyakházra vagy az adott márkára jellemző homogén, konstans keveréket tudjanak minden évben előállítani, és a fogyasztók mindig ugyanazt a megszokott minőséget kapják.

Kezdenek azonban teret nyerni az egyetlen termőterületről származó konyakok, amelyeket „single cru”-nek neveznek, pl. Grande Champagne, Petite Champagne.

Az egyetlen lepárlóból származó konyakok ("single distillery" konyakok, a "single malt" kifejezéshez hasonló elv alapján) is egy külön kategóriát alkotnak. Az ilyen lepárlókban felhasznált borok általában a konyakrégió bármelyik területéről származhatnak, vagyis a konyak nem single cru. A "bouilleur de cru" kifejezés viszont olyan single distillery-t takar, amely bár több borászatból, de csak egyetlen cru-ből származó borokat desztillál.

A konyakrégióban kisebb-nagyobb borászatok százai árulják a saját konyakjukat. Ezek általában szintén különböző évekből származó eau-de-vie-k keverésével készülnek, de egyetlen borászatból származnak ("single vineyard", "single estate" vagy "estate bottled" konyakok). Évről évre kissé eltérő jellegűek lehetnek a gyártó változó elképzeléseinek megfelelően, és így nincs meg bennük az ismertebb kereskedelmi márkák kiszámíthatósága. Mindemellett népszerűségük a fogyasztók egyedi, különleges termékek iránti fokozódó érdeklődésének köszönhetően rohamos ütemben növekszik. A Grande Champagne termőterületről származó single vineyard konyakok a legexkluzívabbak közé tartoznak.

A "vintage" konyakok egyetlen szüretből származó eau-de-vie-kből készülnek. A szüret évét feltüntetik a címkén. A vintage konyakok készítése jelenleg még nem túlságosan elterjedt, de a népszerűségük egyre növekszik.

Különleges csoport az ún. "triple S" (single estate, single vintage és single cru) konyakok köre. Ide olyan konyakok tartoznak, amelyekhez az eau-de-vie-t egyetlen borászatban állítják elő, egyetlen cru-n belül megtermelt és egy adott évben leszüretelt szőlőből.

Az "single cask" konyakok egyetlen hordóból származnak, igen exkluzív termékek. Az egyes hordókban érlelt konyakok között lényeges eltérések lehetnek, és a legjobb hordókból palackozzák az ilyen egyhordós konyakokat. Minden palackot megszámoznak, illetve a címkén a hordó sorszáma is szerepel, valamint az is, hogy az adott hordóból összesen hány palackot készítettek.

Az eredeti hordós erősségű "brut de fûts" ("cask strength") konyakokat palackozás előtt a szokásos eljárással ellentétben nem hígítják tiszta, desztillált vízzel kb. 40%-os alkoholtartalomra, hanem eredeti erősségükkel kerülnek palackozásra.

Szókészlet a „cognac” ellenőrzött eredetmegjelöléshez (AOC)

• Cognac Grande (Fine) Champagne, Cognac Petite (Fine) Champagne, Cognac (Fine) Borderies, Cognac (Fine) Fins Bois, Cognac (Fine) Bons Bois: az eau-de-vie 100%-a az adott termőterületről (cru) származik. Ezeket a jelöléseket az „Appellation Contrôlée” vagy „AOC” kifejezésekkel kell kombinálni, azaz a "Cognac" szót és a cru nevét az "Apellation" és a "Contrôlée” szavak közé kell illeszteni: pl. “Appellation Cognac Petite Champagne Contrôlée”.
• Fine Champagne: olyan ellenőrzött eredetmegjelölés, amely Grande és Petite Champagne eaux-de-vie-k keverékéből készült konyakot jelöl, amelyben a Grande Champagne aránya legalább 50%.

Fine
A „Fine” szó használatát egy 1928-as törvény engedélyezte a borból vagy almaborból készített, ellenőrzött eredetmegjelölésű eau-de-vie jelölésére. Ez a jelölés nem szolgáltat további információt a konyakkal kapcsolatban, kivéve a Fine Champagne konyakokat.
 

A konyak termőhelye

2008.11.19. 17:37 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: oléron grande champagne petite champagne borderies fins bois bons bois bois ordinaires bois à terroir bois communs fine champagne cru

A TERMŐHELY

A konyak termőhelyét az 1909. május 1-jei rendelet határozta meg. A termőhely az Akvitániai-medencétől északra található az Atlanti-óceán partján. Nyugatra a Gironde tölcsértorkolata, illetve a Ré- és Oléron-szigetek határolják, keleten az Angoulême-régióval és a Massif Central-hegységgel szomszédos.

A tájat síkságokból és dombokból álló lankás domborzat borítja. A régiót keresztező Charente-folyóba egyéb folyók is ömlenek, pl. a Né, az Antenne és a Seugne.

A termőterület lefedi Charente francia megye nagy részét, Charente-Maritime megye egészét, valamint Dordogne és Deux-Sèvres megyék egy kisebb részét. Az időjárást homogén és enyhe óceáni éghajlat jellemzi. Az éves átlagos középhőmérséklet kb. 13ºC, a telek általában enyhék. A termőhely összterülete kb. egymillió hektár (1.095.119 ha), de a szőlőültetvények csak 79.771 hektárt (2007-es adat) foglalnak el. A szőlőültetvények területének kb. 94%-át konyaktermelésre használják.

A TERMŐTERÜLETEK (CRU-K)

A Henri Coquand geológus által 1860-ban leírt talajtani jellegzetességek alapján 6 konyaktermelő területet (cru-t) határoztak meg, és ezeket az 1938-as rendelet jogszabályban is rögzítette:

• Grande Champagne
• Petite Champagne
• Borderies
• Fins Bois
• Bons Bois
• Bois ordinaires (Bois à Terroir, Bois communs)

A központi fekvésű Champagne és Borderies területek a legtermékenyebbek.

Champagne
Nem tévesztendő össze a Franciaország északkeleti részén elterülő, pezsgőjéről ismert Champagne borrégióval. A kettőnek nincs köze egymáshoz.

A Champagne termőterületeken krétakori puha mészkő felett agyagos, meszes, vékony talajok helyezkednek el. A felszín alatt a mészkőtartalom nagyon magas, egyes helyeken meghaladja a 60%-ot. Az itteni talajok jó szerkezetét és víztartalékát montmorillonit agyag biztosítja. Vékonyságuk ellenére nem szenvednek vízhiányban, mivel az altalaj hatalmas szivacsként működik, amelyből a víz a nyári szárazság fokozódásával lassan felszabadul.

Grande Champagne
A Grande Champagne területen a 2007-es évben 13.349 hektáron termeltek konyak előállítására szolgáló fehérbort. Ezekből a borokból kifinomult, könnyű, elsősorban virágos illatú konyakokat lehet készíteni, amelyek a teljes kifejlődéshez hosszú hordós érlelést igényelnek.

Petite Champagne
A Petite Champagne területen 2007-ben 15.476 hektáron termeltek konyak előállítására szolgáló fehérbort. A lepárlás után kapott eau-de-vie-k nagyon hasonlóak a Grande Champagne területen előállítottakhoz, de a kifinomultság hiányzik belőlük.

Borderies
A Borderies a hat cru közül a legkisebb. A talajai agyagot és a mészkő lebomlásából keletkezett kovakövet tartalmaznak. Cognac városától északkeletre helyezkedik el, és a 2007-ben 4.123 hektáron termelt borából kifinomult, kerek, lágy, violaillatú konyakok készülnek. Az optimális minőséget rövidebb érlelési időszak után után érik el, mint a Grande és Petite Champagne területeken készített konyakok.

Bois

Fins Bois
A terület nagy részét agyagos, meszes talajok borítják, amelyeket „groies”-nek neveznek. Nagyon hasonlóak a Champagne területek talajaihoz, azzal az eltéréssel, hogy vöröses színűek és a jurakorból származó kemény kövek találhatók bennük. Cognac városától északra, a „Pays Bas” néven ismert területen nehéz agyagos talajok is találhatók (60% agyagtartalom). A Fins Bois körülöleli az első három cru-t. 2007-ben 31.513 hektáron termeltek itt fehérbort, amelyből lágy, meglehetősen gyorsan érő konyakok készülnek, a bukéjuk a frissen préselt szőlő illatára emlékeztet.

Bons Bois
A Bons Boisban a tengerparti területeken, egyes völgyekben és leginkább a termőterület déli részén homokos talajokat találunk. A homok a Massif Central eróziójából származik. A szőlőültetvények eléggé szétszórtan, egyéb mezőgazdasági növényekkel keverten helyezkednek el, fenyő- és gesztenyeerdők ölelik körül őket. A Bons Bois egy széles övet alkot, és a területéből 2007-ben 9.147 hektárt használtak a konyaktermelésben.

Bois ordinaires
Ezen a termőterületen 2007-ben 1.006 hektáron állítottak elő konyakgyártásra szánt fehérbort. A talaj csaknem kizárólag homokos jellegű. A terület a tengerpart mentén, illetve Ré- és Oléron-szigetén terül el. Gyorsan érő, karizmatikus, tengeri aromájú eau-de-vie-t termel.

FINE CHAMPAGNE

A Fine Champagne nem önálló termőterület, hanem olyan ellenőrzött eredetmegjelölés, amely Grande és Petite Champagne eau-de-vie-k keverékéből (franciául: assemblage, angolul: blend) tevődik össze, amelyben a Grande Champagne-nak minimum 50%-nak kell lennie. 

A "cognac" megjelölést szabályozó rendeletek

2008.11.19. 16:49 | Pencroft Tivald | Szólj hozzá!

Címkék: aoc appellation d’origine contrôlée

A "cognac" ellenőrzött eredetmegjelölést (AOC, appellation d’origine contrôlée) három főbb rendelet szabályozza:
  • 1909. május 1-jei módosított rendelet: meghatározta a konyak előállítására szolgáló termőhelyet.
  • 1936. május 15-i rendelet: létrehozta a "Cognac",  az "Eau-de-vie de Cognac" és az "Eau-de-vie des Charentes" ellenőrzött eredetmegjelöléseket.
  • 1938. január 13-i módosított rendelet: létrehozta a meghatározott termőhelyen belül ellenőrzött eredetmegjelölésként használható termőterületeket.

Mi az a konyak?

2008.11.18. 16:46 | Pencroft Tivald | 4 komment

Címkék: cognac brandy jerez armagnac colombard folle blanche ugni blanc folignan jurançon blanc meslier saint françois sélect montils sémillon jarnac segonzac saint emilion blanc ramé eau de vie

A konyak (cognac) a leghíresebb és legkedveltebb brandyfajta, nevét a franciaországi Cognac városa után kapta. A brandy – amelynek neve a holland "brandewijn" (égetett bor) szóból származik – bor lepárlásával készített szeszes ital.

A konyakot a franciaországi Charente folyó mentén, a nevét adó város körül elterülő konyakrégióban állítják elő. A régió lefedi Charente francia megye nagy részét, Charente-Maritime megye egészét, valamint Dordogne és Deux-Sèvres megyék egy kisebb részét. A régió központjában találhatók a konyakgyártásban fontos szerepet játszó Cognac, Jarnac és Segonzac városok. Cognac Párizstól 465 kilométerre délnyugatra, Bordeauxtól pedig 120 kilométerre északra fekszik.

Cognac városa a három hivatalosan elfogadott brandyrégió egyike Európában. A másik kettő a franciaországi Armagnac, illetve a spanyolországi Jerez. Ennek alapján nem lehet minden brandyt konyaknak nevezni, csak azokat, amelyeket a franciaországi konyakrégióban, a későbbiekben részletezett eljárás szerint állítottak elő. Az Armagnac körül elterülő régióban készített brandyt "armagnac"-nak, a Jerez körül gyártott brandyt pedig "brandy de jerez"-nek vagy "jerez brandy"-nek nevezik.

A konyakhoz alapanyagot szolgáltató szőlőtermő területek 75.000 hektár területet foglalnak el, és 6.200 borászat állítja elő a konyaktermeléshez szükséges fehérbort. Ez a világ egyetlen olyan borvidéke, ahol a bortermelés fő és egyetlen célja borpárlat készítése.

A francia jogszabályok szerint a név viseléséhez a konyaknak szigorú jogi követelményeknek kell megfelelnie, amelyek biztosítják, hogy a 300 éves gyártási folyamat változatlan formában fennmaradjon.

Legalább 90%-ban ugni blanc (saint-emilion), folle blanche vagy colombard szőlőből kell készülnie, bár ma már szinte kizárólagosan az ugni blanc szőlőfajtát használják. Ez a lassan érő fajta nagyon ellenálló a betegségekkel szemben, és a konyakgyártás szempontjából fontos tulajdonságokkal - magas savtartalom és alacsony alkoholtartalom - rendelkező bort lehet belőle készíteni. A maradék 10% folignan, jurançon blanc, meslier saint-françois (blanc ramé), sélect, montils, vagy sémillon szőlő lehet.

A bort erjedést követően desztillálni kell. A lepárlásra hagyományos formájú charentais rézüstökben kerül sor. A rézüstök alakját és méretét jogszabály határozza meg. A bort kétszer kell lepárolni. Az ennek eredményeképpen kapott ún. "eau-de-vie" (az élet vize) színtelen, kb. 70% alkoholtartalmú folyadék.

Ezt az eau-de-vie-t nem lehet értékesíteni, sőt, "cognac"-nak sem lehet nevezni mindaddig, amíg nem érlelték legalább két évig francia tölgyfa hordóban. Az érlelés során az eau-de-vie-ben található alkohol (és a víz) jelentős része elpárolog a hordó pórusain keresztül, és a hordó fájából kioldódó anyagoknak köszönhetően az italnak borostyánszíne lesz. A végső terméket általában 40% alkoholtartalomra higítják tiszta desztillált vízzel, és így alakul ki az általunk ismert konyak.